2020. január 1. napjától az alábbi – korábban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatal hatáskörébe tartozó – ügykörök kerültek át a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe:

Családvédelmi koordináció

A családvédelmi koordinációs szerv a hozzátartozók közötti erőszak kezelésével kapcsolatos feladatot lát el. Ennek keretében a családvédelmi koordinációért felelős szerv:

• a bántalmazottat meghallgatja;

• tájékoztatást ad a bántalmazottnak a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható intézkedésekről, a bántalmazottat megillető jogosultságokról, a család és gyermekek védelmét szolgáló szociális intézményrendszerről és szolgáltatásokról, valamint arról, hogy a hozzátartozók között erőszak miatt helye van-e büntető- vagy szabálysértési eljárás megindításának, továbbá a hamis vád következményeiről;

• tájékoztatja a bántalmazottat és a bántalmazót az igénybe vehető terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről.

Nagykorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele

A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően – a fogamzási idő kezdetétől – személyesen lehet megtenni. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele kizárólag abban az esetben tartozik a jegyző gyámhatósági hatáskörébe, ha azt nagykorú apa teszi meg. Kiskorú apa esetén a nyilatkozat felvételére a jegyző gyámhatósági hatáskörében nem jogosult, az továbbra is a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatal hatáskörébe tartozik.

A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a gyermek családi és utónevének megállapítása

A gyámhatóság állapítja meg a gyermek nevét, ha 

• a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek családi és utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhatóság felhívásától számítva harminc napon belül nem jelentik be; vagy 

• a gyermek mindkét szülője ismeretlen.

Hozzájárulás a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez

Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti. A kiskorú gyermek a perben a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt. Ebben az esetben a jegyzőnek azt kell vizsgálnia, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek érdekében áll-e.  

Az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők adatainak megállapítása

A jegyző gyámhatósági hatáskörébe került a képzelt apa és anya nevének, adatainak megállapítása. A képzelt apa megállapítása esetén az anya a gyámhatóságnál kezdeményezheti, hogy a születési anyakönyvbe kiskorú gyermeke apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során dönthet arról, hogy a gyermek a továbbiakban a képzelt apa családi nevét viseli. Erre vonatkozó nyilatkozata hiányában a gyermek az anya családi nevét viseli tovább. Képzelt apa megállapítására kizárólag kérelemre kerülhet sor.

Képzelt anya megállapításakor a jegyző a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresésére a külföldön született és honosított gyermek vagy nagykorú személy számára, és az anya adatai nélkül anyakönyvezett személy számára képzelt személyt állapít meg anyaként.

Gyámnevezés és gyámságból való kizárás

A szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát a települési önkormányzat jegyzője előtt is megteheti, amelyről jegyzőkönyv kerül felvételre.

Tájékoztatás a családi jogállás rendezéséről

Apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születése esetén a települési önkormányzat jegyzője feladatkörébe tartozik az anya tájékoztatása az alábbiakról: 

• a gyermek érdekében a családi jogállás rendezése milyen módon biztosítható, és 

• a kiskorú apa apai elismerő nyilatkozatának felvételére gyámhivatal illetékes, valamint, hogy az apai elismerő nyilatkozatot anyakönyvvezető, bíróság vagy közjegyző előtt is meg lehet tenni, ha van olyan férfi, aki a gyermeket magáénak elismeri.