Országgyűlés november 10-én megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt, ezzel pedig meghosszabbította a veszélyhelyzet és a veszélyhelyzetben meghozott rendeletek hatályát.
A hosszabbítás 90 napra szól, vagyis 2021. február 8-ig. Eddig lesz tehát veszélyhelyzet, rendeleti kormányzás.
Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom van, tehát mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alól mentesülni lehet munkavégzéssel: ekkor azonban magunkkal kell, hogy vigyünk egy dokumentumot, mely igazolja, hogy azért vagyunk kint tilosban, mert dolgoznunk kell. Az igazolás letölthető például a kormányzati koronavírus-információs oldalról.
Nem kötelező pont ezt a papírt kinyomtatni és kitölteni, de a saját készítésű igazolásoknak meg kell felelnie a hivatalos verzió minden tartalmi követelményének. Az igazolást a munkaadó állítja ki. Vállalkozóknál ez azt jelenti, hogy saját maguknak töltik ki és írják alá az űrlapot.
A kijárási tilalom természetesen nem vonatkozik az egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetekre, ha ilyen merül fel - mondjuk kigyullad a lakásunk - , akkor nyilván el lehet hagyni a lakhelyet a tiltott idősávban is, értelemszerűen igazolás nélkül. Ugyanez a helyzet, ha életvédelmi céllal kell mozdulnunk.
Szabadon mozoghatnak este nyolc és hajnali öt között a versenysportolók, hogy odaérjenek az edzésükre vagy meccsükre, illetve haza is tudjanak menni onnan. De nekik is fel kell tudni mutatni az erről szóló mentesítő igazolást.
Mentesülnek a kijárási tilalom alól a kutyatulajdonosok is, amennyiben este nyolc és hajnali öt között sétálni viszik a kedvencüket. Fontos viszont, hogy a sétát a lakóhelyük 500 méteres körzetében kell, hogy megoldják, ha kilépnek a megengedett távolságon kívül, a járőröző hatóságok megbírságolhatják őket.
Tömegben sokkal nagyobb eséllyel terjed a vírus. Így hát nem szabad tömegbe verődni. Ehhez kapcsolódik az is, hogy mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat. A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg.
Megtarthatók a szigorúbb körülmények között is a magán és családi rendezvények, de itt is létszámlimitet rendelt el a kormány. Ezt 10 főben határozták meg - például születésnap és hasonlók esetén. A temetés más történet, azon többen vehetnek részt, de 50 főben ott is meghúzzák a határt. Esküvők csak lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt (a házasulók, a tanúk, szülők, nagyszülők, testvérek és gyerekek, és persze a szertartásvezető/anyakönyvvezető).
Az előző, létszámlimites intézkedésekből következik az is, hogy nem ülhetünk be iszogatni, eszegetni, beszélgetni sehova. Mint hogy a kocsmák nem tudnak olyan működést megoldani, ami ne lenne fertőzésveszélyes, nekik egyszerűen, úgy, ahogy van, be kellett zárniuk, legalább 30 napra, vagyis december 10-ig. Az éttermeknél kicsit más a helyzet, náluk az elvitelre főzés továbbra is engedélyezett. A fogyasztó pedig beléphet az étterembe - de csakis addig tartózkodhat odabent, míg átveszi a számára elkészített és becsomagolt ételt. Az üzemi étkezdék továbbra is nyitva tarthatnak.
Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett. A lottózó és a nemzeti dohánybolt sem nyithat ki este 7 és reggel 5 között.
A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.
A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak – kivéve, ha az Oktatási Hivatal, vagy más hatóság másképpen nem rendelkezik. A speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól azonban digitális munkarendben működnek. A középiskolai kollégiumok nyitvatartásáról az igazgató dönt, a felsőoktatási intézmények kollégiumai és diákotthonai azonban a magyarországi hallgatók számára bezártak.
-mfor.hu-